Szofi még csak anyukája pocakjában lazított, amikor először fotóztam 🙂 Miután megszületett egyeztettünk gyorsan időpontot Stefivel és már mentem is hozzájuk, hogy élőben is láthassam ezt a gyönyörűséget! 🙂

Az újszülött fotózást sokan sokféle módon értelmezik. Én azt szeretem, ha az első két hétben készíthetem el, mert akkor viszonylag aluszékonyak még, könnyen lehet őket ide-oda pakolászni, és még kis gyűröttek. Szóval irtó picik és irtó cukik 🙂 A babák viszont érdeklődőbbek annál, minthogy csak úgy szundikáljanak, mikor itt valami sürgés forgás van 🙂 Részben emiatt nem ragaszkodom a beállított alvó babás fotókhoz. Persze, ha van rá lehetőségünk, akkor éljünk vele, mindig viszek is magammal pihe puha textileket kosarakat, de ha a legifjabb családtag inkább ébren lenne, nem esünk kétségbe, hisz ez is egy szuper alkalom a közös családi fotók elkészítésére. Egyedülálló, soha vissza nem térő pillanatokat lehet így lencsevégre kapni. 🙂 Szofi pont ilyen kislány volt 🙂 Nagyon szerettük volna hogy aludjon egy picit, de ő csak azért sem akart, így hát kézről kézre járt én pedig próbáltam észrevétlenül minden érzést megörökíteni.

Mikor Stefi kiszaladt valamiért a konyhába, fogtam Szofit és Peti kezébe nyomtam, hogy készüljön pár apa-lánya kép. Mint pár perc múlva kiderült, gyakorlatilag előtte még nem nagyon merte megfogni a picurt 🙂 Onnantól viszont alig akarta letenni 🙂